Profile
Blog
Photos
Videos
A végzet hatalma...
Verdi után szabadon (de ezekután talán már nem sokáig)
Kezdjük a címadó operával, csak a miheztartás végett. Az Operák könyvéből kimaradt, most már azt is értem, hogy miért, de annyira tulajdonképpen nem vészes, Enrico csak ötször aludt el közben. A darab arról szól, hogy egy csaj meg egy pasi szeretik egymást, de a csaj apja nem akarja a dolgot, mire elhatározzák, hogy megszöknek. Ez eddig bézik szityuésön. Node akkor Verdi annyira megörül, hogy talált egy szép kis dallamot a "szökjünk gyorsan"-hoz, hogy ezt 20 percen keresztül ragozza, miközben a csaj meg a pasi egyre jobban aggódnak, hogy ha rögtön el nem szökhetnek, tuti felfedezik őket, de Verdi még nem fejezte be, és végül addig húzza a dallamot, hogy minő meglepetés, végül tényleg felfedezik őket!! Ezután a pasi véletlenül lelövi a nem kapós apóst, és meglépnek, de elszakadnak egymástól, és a csaj bánatában elmegy egy barlangba remetének, a pasi meg beáll a seregbe.
A seregben a szerencsétlen tudtán kívül a legjobb haverja lesz a csaj bátyjának, aki persze szintén nem ismeri fel őt, pedig le akarja párbajozni, amiért egyrészt lelőtte a papát, másrészt megbecstelenítette a húgát, pedig egyik sem igaz, képzeljétek el!! Végül mégis kiderül, hogy ki kicsoda, a pasi leszúrja a sógort is, aztán rátalál a remetelányra, aki viszont épp öngyilkos lesz, persze nem annyira hatékonyan, hogy előtte fél órát ne tudna haldokolni nyílt színen.
Szép. Csak tudnám, ha végezetül úgyis mindenki meghal, három órába mi a csudáért nem fért bele egy kis megbecstelenítés is...?!
Ja, ami az én olvasatomat illeti, a végzet hatalma az, hogy Enrico van nekem, és én is vagyok neki, és levette a falról az utolsó régi fotót is, ami még ott volt. That's amore.
- comments