"Ha képtelenek vagyunk nyugalomra lelni saját magunkban, szükségtelen azt bárhol máshol keresnünk." /Francois de la Rochefoucauld/

Azt hiszem, az öregnek igaza volt. A Belső Béke vagy mi a csuda tényleg létezik, és nem elérni vagy megszerezni kell, hanem felfedezni. És ehhez néha teljesen elegendő egy váratlan történés, ami kellemes érzéssel tölt el bennünket; elég, ha jókor vagyunk jó helyen, mert véletlen tudvalevően nem létezik... Tehát bármit is kapunk az élettől, azt eleve nekünk szánta, úgyhogy ha nem fogadjuk el, az több mint önteltség.

A tárgyaknak közel sincs akkora erejük, mint a megfoghatatlan pillanatoknak. Bármikor boldogan elcserélem a banki átutalásról szóló üzenetet két kedves szóra, és az utóbbira egészen biztos, hogy sokáig emlékezni is fogok... És csak írom, írom a szív alakú o betűket meg nullákat a kartonokra, és olyan nagyon boldog vagyok, mint már rég voltam. Végre.

Tényleg én emlegettem vona télközépi depressziót...? :-)