Kapcsolatok hálójában

"Az élet olyan, mint a gyereking; rövid és tiszta szar az egész." Jó nagyanyámnak eme bölcs mondása gyakorta járkál a gondolataimban mostanság, ami azt jelenti, hogy íme, itt van a télközépi depresszió, itt van újra... S kell a rossz nyavalyának, de mit tehetnék ellene...? Most kivárásra játszom.

Rendkívül érdekes megfigyelést tettem a kapcsolatokkal kapcsolatban mindnyájunk hőn szeretett iwiw-je segítségével: nos, a nők, amint van valakijük, légyen az a legjelentéktelenebb, legreménytelenebb, egyszeri és megismételhetetlen bulis eset, azonnal kiteszik a "kapcsolatban" táblát... A férfiak viszont esetleg leveszik az "egyedülálló"-t, amint fél lábbal az oltár előtt állnak. Vagy néha még akkor sem. :-)) (Természetesen tisztelet a kivételnek, de ők csak erősítik a szabályt, bocsi!) Érti ezt valaki...?

Igen, igen, igen, bevallom, és kövezzetek meg érte, a vércukorszintem stabilan a kritikus szintet döngeti, mivelhogy a "forget the sex, where's the chocolate" valóban nem csak üres frázis!! A hangulatjavító szex igenis kell(ene), és én el is indultam megszerezni, de emberek, ki a fene gondolta volna, hogy az abszolút látványosan kölcsönös vonzalom olykor semmire sem elég, és a viszony kimerül a verbalitásban, amitől csak még frusztráltabb leszek, és a másik féllel ellentétben nekem nincs lehetőségem máson verni le eme érzést?! Úgyhogy jobb híján én azóta otthonom magányában a kártyát verem, de olyannyira, hogy vélhetően pár hónapon belül a teljes nyaralásom költségvetését valamely on-line kaszinóban fogom összenyerni. Legalább valami hasznom is lesz a helyzetből.

A szexmentesség lehetséges okai, 2007. év végi nem reprezentatív felmérésünk szerint:

-Olyan férfiak, akik nekünk nagyon tetszenek, de ők sajna ezt alapszinten sem viszonozzák, cserébe részletesen elmesélik nekünk a legújabb nőügyeiket, mert ismerősök vagyunk ilyen-olyan szinten.

-Olyan férfiak, akiknek mi nagyon tetszünk, de sajna ez számunkra tökéletesen rémisztő lehetőségként jelenik meg, még egy kósza kaland erejéig is.

-Olyan férfiak, akik (barát)nősek, vagy záros határidőn belül azok lesznek, és úgy gondolják, hogy ezentúl más nővel ők már sosem fognak kezdeni, még úgy sem, hogy direkt közöljük velük, hogy nem óhajtjuk lenyúlni őket a hozzájuk tartozó hölgytől... (Igen, gyermekeim, ilyen is létezik!!! Lányok, lányok, örvendjetek!)

-Olyan férfiak, akik kicsit többet jelentenének nekünk puszta szórakozásnál, de ők erre alkalmatlanok, mert nősek, komoly kapcsolatuk van, együtt élnek valakivel, vagy pusztán zűrös fazonok, és ép ésszel eleve kizárandók a listáról.

-Olyan férfiak, akik egyedülállók, vonzóak, boldogan segítenének rajtunk, ezt mi örömmel fogadnánk, de az ország másik végében élnek.

-Olyan férfiak, akik ugyan nem egyedülállók, de elméletileg boldogan segítenének rajtunk, ezt mi örömmel fogadnánk, de az ország másik végében élnek.

-Olyan férfiak, a**** nagyon kedvelünk, ők is minket, valószínűleg szép időt tölthetnénk velük, közel is vannak, viszont az időfaktor szerepe túlontúl hangsúlyos... Konkrétan, szinte képtelenség olyankor keresni őket, amikor ráérnek. :-(

-És végül, ámde talán elsősorban: Életünk Szerelme, minden nyomorunk okozója, aki két kontinenssel arrébb lakik!!!

Úgyhogy a végére csak egy jó tanács: ne veszítsük el a fejünket...! :-)) Inkább hagyjuk a csokit is, és kapjuk elő a kondigépet, mert ki tudja, lehet, hogy 2008 lesz az az év, amikor bele kell férnünk a saját menyasszonyi ruhánkba...!