Nem is tudom, kicsit mintha elbizonytalanodtam volna -vagy mégsem...? :-) Eddig igazából meg sem fordult a fejemben, de ma reggel azzal ébredtem, hogy mi van, ha a herceg nem szöke, a világszép -helyett okos- lány hiába vár, a szerelem nem szerelem, a távkapcsolat mint müfaj tényleg nem müködik, és ez még rám is igaz? Ha nem tehetem rendbe senki életét, ha Ö nem akarja? És ha Ö nem is Ö? Vagy nem ö az Ö? Nem tudom. Egyelöre kitartok. Keményen küzdök. Én aztán nem török meg. Az elsö megérzés a helyes, ezt tudom, de minden elsö megérzés...? És ha a két elsö megérzés üti egymást?

"Egy világvégi házban
Világszép lány lakott,
Világ végére néztek
Ott mind az ablakok.
Nem járt elötte senki,
Nem látott senkit ö,
Az Óperencián túl
Megállt a vén idö.
A világszép lány nézte
A csillagos eget,
Tavasz táján szívében
Valami reszketett.
Hajába rózsát tüzött,
Valakit várt nagyon,
De csak a csillag nézett
Be a kis ablakon.
S a csillag oly közömbös,
Hideg és halovány.
S hiába várt örökké
A világszép leány..."

Na neee!

"Akit szeretsz sebezhetetlen?
akit szeretsz az halhatatlan?
akit magadnak választottál
azt megpróbálod szakadatlan.
Annak oroszlán szívet adjál,
hogy rettentésedet megállja.
kedvenced elcsuklott fejére
súlyos kezedet tedd vigyázva!
Mégse görbüljön haja szála."

Na igen.