Budapest, Hungary
"- Nézd, nyáron azt mondtam magamba:Majd jő valaki, ki szeret talánÉs sárga fák közt járok lábbadozva,S járni tanulok egy nő oldalánTipegek és ha félek hazamenniÉs kertjeinkben árnyra árny oson,Hazavezet és megcsókolja számat,Gyógyítva csókol a mély folyosón.És félti szám, mint egy szelíd sebetÉs csendben eltol, ha csókot adokÉs tiltva teszi ujját ajakára,Mert a betegnek árt, jaj árt a csók.
-De én szeretlek édes embe...